tag:blogger.com,1999:blog-37172418939243005762024-02-21T18:19:50.223+01:00Mi a tréning?„A magban ott a csíra”Flórián Ágnes, Sebestyén Ildikóhttp://www.blogger.com/profile/00223724512217091784noreply@blogger.comBlogger6125tag:blogger.com,1999:blog-3717241893924300576.post-33264578554897514332010-04-04T22:07:00.001+02:002010-04-04T22:08:45.043+02:00Tréningrésztvevők nevének megjegyzése<meta equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8"><meta name="ProgId" content="Word.Document"><meta name="Generator" content="Microsoft Word 9"><meta name="Originator" content="Microsoft Word 9"><link rel="File-List" href="file:///E:/DOCUME%7E1/mi/LOCALS%7E1/Temp/msoclip1/01/clip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:worddocument> <w:view>Normal</w:View> <w:zoom>0</w:Zoom> <w:hyphenationzone>21</w:HyphenationZone> <w:donotoptimizeforbrowser/> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style> <p class="MsoNormal">Trénerként időnként gondot jelenthet a résztvevők nevének megjegyzése. Személy szerint nem igazán kedvelem a kitűzős névtáblákat, a matricán felragasztottakat pedig még kevésbé. Bár ezek is hasznosak lehetnek, ha elég jó a szemünk, és a másnapra már tudni fogjuk az összes nevet - az ugyanis majdnem biztos, hogy a tréning második napján ezek nagy része már leesett, vagy otthon felejtődött. Azért sem kedvelem őket, mert hivatalos konferencia-érzést keltenek, ami ellen én pont tenni szeretnék.
<br />
<br />Egyik hasznos módszer lehet az alliteráló neves játék. Kérjük meg a résztvevőket, hogy alkossanak keresztnevükkel azonos betűvel kezdődő vezetékneveket, és mondják ki őket hangosan: pl. Ábrándos Ágnes, Berezelt Béla, Cicás Cecília stb. Miután az egész kört meghallgattuk az elkészült nevekről, következik a memóriajáték rész: a kezdő résztvevő elmondja a saját nevét. A 2. résztvevő megismétli az elsőt, és hozzátesz a sajátját. A 3. résztvevőnek így már három nevet kell egymás után mondania, az utolsó pedig az egész körét megismétli. Lehet segíteni egymásnak, a lényeg az, hogy pörögjön a kör. Illendő, ha a tréner fejezi be a kört, megismételve az összes nevet. Azért is jó ez a játék, mert meghozza a résztvevőknek az első nevetést, fellélegzést.
<br />
<br />Másik kedvencem, amikor a bevezető rész után a következő kérdést tesszük fel a résztvevőknek: Mesélj egy kicsit a nevedről, mi a jelentése, miért kaptad, kitől kaptad, milyen viszonyban vagy vele. Ez a módszer azért jó, mert egyrészt nagyon megnyitja a résztvevőket, másrészt egy-egy résztvevő többször is kimondja a saját nevét, ami szinte észrevétlenül kúszik a fejünkbe. Leginkább azért, mert a névvel együtt egy egész történetet is kaptunk...</p> Flórián Ágnes, Sebestyén Ildikóhttp://www.blogger.com/profile/00223724512217091784noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-3717241893924300576.post-20454636599256182872010-03-20T12:04:00.002+01:002010-03-22T12:15:45.670+01:00Bizalmi dőlés és egyéb nyalánkságok<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRK8IY4bGrU6qEb70QEhEn1SY2qxJMltTlKNYMBh8BZWHNFb6t67-zRLUFtOkxZsMX-p7rFtkLJ4lICslbhagB6ze9PkQ6Mxm8ZHR1ayl3Ro3vx3ShkwmCcOs_XS6e2STrYwO7KOLZ3SzJ/s1600-h/dv096031.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5451415292717202450" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 320px; CURSOR: hand; HEIGHT: 206px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRK8IY4bGrU6qEb70QEhEn1SY2qxJMltTlKNYMBh8BZWHNFb6t67-zRLUFtOkxZsMX-p7rFtkLJ4lICslbhagB6ze9PkQ6Mxm8ZHR1ayl3Ro3vx3ShkwmCcOs_XS6e2STrYwO7KOLZ3SzJ/s320/dv096031.jpg" border="0" /></a><br /><p class="MsoNormal" style="FONT-WEIGHT: bold;font-family:arial;" ><span style="font-size:100%;">Mondhatsz nemet!</span></p><br /><p class="MsoNormal" style="font-family:arial;"><span style="font-size:100%;">Sokan a tréning szó hallatán rögtön arra a <span class="blsp-spelling-error" id="SPELLING_ERROR_0">horrortörténetre</span> asszociálnak, amikor becsukott szemmel kénytelen volt szegény résztvevő <span class="blsp-spelling-error" id="SPELLING_ERROR_1">hanyattvágni</span> magát, remélve, hogy a többiek elkapják, és érezve azt az elvárást, hogy ezzel kell bebizonyítani, hogy bízik a többiekben. Ez lehet persze egy <span class="blsp-spelling-error" id="SPELLING_ERROR_2">zárófeladat</span> egy magas bizalmi szintű, jól sikerült tréningen, de én magam sem kedvelem, mert ez itt nem Amerika. </span></p><span style="font-family:';font-size:12;"><span style="font-family:arial;font-size:100%;"><br /><blockquote style="FONT-WEIGHT: bold; FONT-STYLE: italic">A tréning <span class="blsp-spelling-error" id="SPELLING_ERROR_3">alapeleme</span>, hogy a résztvevőket nem kényszerítjük számukra <span class="blsp-spelling-error" id="SPELLING_ERROR_4">kényelmetlen</span> helyzetekbe.</blockquote><span style="font-size:100%;">A tréningen lehet nemet mondani. Sok tréner ezt ki is mondja, de nem így csinálja. De mivel a tréning nem <span class="blsp-spelling-error" id="SPELLING_ERROR_5">tanár-diák</span> viszony, ragaszkodjunk ahhoz, hogy eldönthessük, mi az, ami túlmegy a mi személyes határainkon. Van, akiknek egy egyszerű szembekötés is problémát okoz, volt aki szólt, hogy <span class="blsp-spelling-error" id="SPELLING_ERROR_6">agyműtéte</span> volt, és rettenetes szédüléssel jár számára, ha nem lát. Ezeket mindig vegyük figyelembe, és adjunk a résztvevőnek más, például megfigyelői feladatot.</span></span><br /></span>Flórián Ágnes, Sebestyén Ildikóhttp://www.blogger.com/profile/00223724512217091784noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3717241893924300576.post-13754103343397324782010-03-20T11:53:00.003+01:002010-04-04T22:10:05.792+02:00Anyukádat is felküldted volna a hegytetőre?<span style="font-size:130%;">A húzósabb tréningfeladatok:</span><br /><p class="MsoNormal" style="font-family:trebuchet ms;"><span style="font-size:100%;">Egyszer egy outdoor tréning után az egyik ötven körüli résztvevő udvariasan megkérdezte tőlem:<br /></span><span style="color:#ff6600;"></span></p><p class="MsoNormal" style="font-family:trebuchet ms;"><span style="color:#ff6600;">Anyukádat is felküldted volna a hegytetőre?</span></p><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5451417428335080866" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 320px; CURSOR: hand; HEIGHT: 214px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7s5w2WiiUhGdM4AMoOhRWi-Ui9YzDU3-MSPTrDh4fpTEF-yn5HQh2tuYKwUogsgeU81zt7_q3g7dLOZp6mFpoBLr5OmJeNa7LUnDfPJtAsjn17svEsQRYAToJ1a6sDSgU_IW98rAi5r5D/s320/96483447.jpg" border="0" /><br /><p class="MsoNormal" style="font-family:trebuchet ms;"><span style="font-size:100%;">Elgondolkoztam, és igaza volt, mert nem. Például mert rossz a lába. Vagy cukros. Vagy szívbeteg, és nem mer szólni, mert félti az állását. </span><span style="font-size:100%;">Pedig anyukám-korabeliek is dolgoznak nálunk bőven. Így utólag, örülök, hogy nem történt nagyobb baj, minthogy egy résztvevőt két kolléga hozott le a hegytetőről. Azóta a rázósabb feladatoknál Anyukám a fokmérőm. Mindig beválik. És ez így korrekt. </span></p>Flórián Ágnes, Sebestyén Ildikóhttp://www.blogger.com/profile/00223724512217091784noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3717241893924300576.post-22903740408921353272010-03-17T08:22:00.001+01:002010-04-04T22:10:56.410+02:00A tanulság<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyMOktFVxhyphenhyphenqPjrrXqSx9RlO4UDrtAS2Xv7NEiQ2S8lz-Rk-JavuT3WtuZkzDp5XI2cQhEiSgHCLsTxzuOVVjRFP3e2bi_mVryUm1HjKIRJAR66CJOkGZet9Ya9e6jTJKmtzMwYyIJU6T6/s1600-h/76092404.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5449500553079774386" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 170px; CURSOR: hand; HEIGHT: 121px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyMOktFVxhyphenhyphenqPjrrXqSx9RlO4UDrtAS2Xv7NEiQ2S8lz-Rk-JavuT3WtuZkzDp5XI2cQhEiSgHCLsTxzuOVVjRFP3e2bi_mVryUm1HjKIRJAR66CJOkGZet9Ya9e6jTJKmtzMwYyIJU6T6/s320/76092404.jpg" border="0" /></a><br /><br /><p>Tréningeken soha nem csinálunk ok nélkül egy feladatot sem. A „komoly” feladatok szerepe a tanulság kitermelése. De nem mindegy, hogy hogyan!</p><br /><br /><ol><br /><br /><li>szint: A játék után a tanulságról szó sem esik</li><br /><br /><li>szint: A játék után a tréner elmondja, hogy mi történt, és mi volt a tanulság</li><br /><br /><li>szint: A játék után a résztvevők elmondják, hogy mi hogy történt, ezt a tréner kijavítja a saját látószöge szerint, majd elmondja, hogy szerinte mi volt a tanulság, és elmondja a résztvevőknek, hogy ezt további életükben hogyan csinálják jól.</li><br /><br /><li>szint: A játék után a résztvevők elmondják, hogy mi miért és hogyan történt, majd párhuzamot vonnak a játékon tapasztaltak és párhuzamba vonható élethelyzetek, leginkább munkahelyi helyzetek között. A résztvevők megfogalmazzák (sokan esetleg csak magukban, maguknak), hogy személy szerint a feladat számukra milyen tanulsággal járt, és emiatt nagyobb tudatossággal tudnak majd az ehhez hasonló élethelyzeteknek nekimenni.<br />Ehhez jó kérdések és tréneri alázat szükséges.</li></ol>Flórián Ágnes, Sebestyén Ildikóhttp://www.blogger.com/profile/00223724512217091784noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3717241893924300576.post-82259175227855098262010-03-17T08:20:00.001+01:002010-04-04T22:11:36.816+02:00Mikor kezdődik a tréning?<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjy1FTakzt2ZYj7EcHa9w_ydvuIieSFsMKAvODTSaCzHA7dErIjJJh8jsFJnGz0v5IGUhCfEwU77dh6Jh7qG3Uzk1sRULi6onWfF2lIiX4bi1GrozNdaoLxkAdUChAGZ7fMwxFjOv4HuHKD/s1600-h/tréning.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5449499738677548306" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 297px; CURSOR: hand; HEIGHT: 320px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjy1FTakzt2ZYj7EcHa9w_ydvuIieSFsMKAvODTSaCzHA7dErIjJJh8jsFJnGz0v5IGUhCfEwU77dh6Jh7qG3Uzk1sRULi6onWfF2lIiX4bi1GrozNdaoLxkAdUChAGZ7fMwxFjOv4HuHKD/s320/tr%C3%A9ning.jpg" border="0" /></a><br /><br /><div></div><br /><br /><div>Ha kínosnak érzed a csendet a trénig elején, ha úgy érzed, mintha rajtad kívül itt ma senki sem szeretne megszólalni, akkor lehet, hogy túl későn kezdted a tréninget. A tréning ugyanis az első résztvevő megérkezésével megkezdődik, és a többiek érkezésével folytatódik. Ezekkel az emberekkel fogod tölteni a napodat. Ekkor van a legnagyobb lehetőséged trénerként megnyerni a résztvevőid rokonszenvét, beszélgető kedvét, oldottságát, urambocsá’ bizalmát. Így a meghívóban jelzett kezdőidőpontban a tréning már egy olyan társasággal indul, akiknek nem lesz gond megszólalni, megnyilatkozni, később megnyílni. Ezért ha az első résztvevő megérkezett, ilyenkor már ne törődj a jegyzeteiddel, a flipcharttal, a trénertársaddal, hanem kezdj el beszélgetni. Így már 9:00-ra megnyerted magadnak a résztvevőid figyelmét és oldódását, amire egyébként csak dél körül lenne esélyed…<br />Persze, ha a tréning kezdetét még komolyabban vesszük, az már a meghívó szövegezésénél kezdődik, a főnök útra bocsátó üzenetével folytatódik, és Te már csak a harmadik vagy…</div>Flórián Ágnes, Sebestyén Ildikóhttp://www.blogger.com/profile/00223724512217091784noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3717241893924300576.post-54092530407810501102010-03-16T15:49:00.000+01:002010-03-17T08:15:26.899+01:00A tréner mint egyenrangú fél vagy szigorú, mindenen átlátó szülő?<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEim8NhMM_iut62JhB4gkldctFC8F-ucj6dH5mnZkXvrpunJ1DMOCA5c7lu6Tf4TqPW5UkNNjYSgZ-a0_6Spa0XgoLHf7WGyUqQOuH-MAApLWYBE1pFQYX7pDBUSSUqGLqxW3H1FOgOWQKMT/s1600-h/lpen2l.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5449245984831859186" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 320px; CURSOR: hand; HEIGHT: 279px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEim8NhMM_iut62JhB4gkldctFC8F-ucj6dH5mnZkXvrpunJ1DMOCA5c7lu6Tf4TqPW5UkNNjYSgZ-a0_6Spa0XgoLHf7WGyUqQOuH-MAApLWYBE1pFQYX7pDBUSSUqGLqxW3H1FOgOWQKMT/s320/lpen2l.jpg" border="0" /></a><br /><br /><div align="justify"></div><br /><br /><div align="justify"></div><br /><br /><div align="justify">Sokan azért idegenkednek a tréning műfajától, mert nem szeretnének visszasüllyedni gyermekkori emlékeik legrosszabbja közé, amikoris a szigorú atya vagy anya szemét nem kerülte el a picinyke hiba, rossz jegy, csúnya nézés, rossz mondat, és ennek következményeként az erős szülő pellengérre állította, megszégyenítette, átlátott rajta, és emiatt megalázottnak, ici-picinek érezte magát.<br />A közhiedelemmel ellentétben a trénerek nem szülő-gyerek viszonyra, hanem egyenrangú partnerkapcsolatra törekszenek a résztvevőkkel. A jó tréner jó témákat hoz, sok-sok játékot, egyéni feladatot, csoportos fejtörőt, hogy az élmény kapcsán feléledt gondolatok a résztvevőkből szinte kikívánkozzanak, tálcára kerüljenek, és lehessen beszélni arról, amire a hétköznapok nem adnak időt, helyet, teret, bátorságot.<br />A jó trénernek nincsenek kész válaszai. A jó tréner jól kérdez, és hagyja a csoportot játszani, beszélgetni. Mert a válasz mindig a résztvevőkben van, és ezt a tréner tudja. Alázattal támogatja ezt az önnyitogatási folyamatot, ami mindig a résztvevők által diktált tempóban és csak a résztvevők által önmaguktól feltárt mélységig történik.</div>Flórián Ágnes, Sebestyén Ildikóhttp://www.blogger.com/profile/00223724512217091784noreply@blogger.com0